Tisztelt Kollégák!

A 2006. 03. 06-án kelt "Nyílt levelemre", 2006. 03. 30-i dátummal érkezett kamarai válaszlevelet, iratanyagot és jelen levelemet szíves tájékoztatásul megküldöm, melyet azonban nem tekintek teljes körű válasznak. Ha már felvetette a levél írója a "bűntényeket" én is számos eddig elfekvő kérdést fogok még feltenni a Kamarának (mondjunk például a berlini követség tervezésének ügyét, ki és hogyan jutott ehhez hozzá stb.) Levelem csak gyors reagálás, mert tudomásomra jutott, hogy a Kamara április 10-i ülésére ─ melyről tájékoztatni nem méltóztattak ─ napirendre tűzte a "nyílt levelemet". Úgy látszik, ezért sürgették április 9-i dátummal a válaszadást. Az ilyen ügyintézés azonban igen igen rossz emlékeket ébreszt bennem!

A Kamarai válaszlevél hangnemét visszautasítom, az abban levő válaszokat nem fogadom el, hisz az INFO Rádió egyenes adásban sugárzott hanganyaga is a birtokomban van. Az interjút készítő rádiót "megnyirbálással" vádolni szánalmas utólagos mentegetőzés, különösen akkor, ha erre helyreigazítási kérelmet nem terjesztett be a Kamara. Ennélfogva súlyos csúsztatás azzal vádolni engem, hogy a pénzért árusítókat, leragasztósokat, hamisítókat, egy nap alatt tervezőket, strómanokat, tisztességtelen beruházókat, kivitelezőket, "féltem a feketelistától". Ezek el sem hangzottak az INFO Rádió interjúban!! A felsorolt esetekben feljelentést kell tenni, mert ezek rendőrségi és nem Kamarai feladatok. A Kamara ne akarjon a Gazdasági Rendőrség szerepét átvéve az egész országban nyomozást folytatni, mert ez súlyos, rangon aluli szereptévesztés. Csak az építészek ─ így globálisan ─ kerültek szóba, mint akik ─ az elnök szerint ─ rosszul és hibásan terveznek csúnya házakat.

A Magyar Nemzet cikkére kapott válaszban számomra csak annyi a pozitívum, hogy a levelem hatására legalább részemre a bírósági határozatot megküldték. Ez a végzés azonban nem menti fel a késlekedő (qui prodest ?) Kamarát, különös tekintettel arra, hogy az elkövető ellen ─ aki tudomásom szerint ma is a Kamara tagja ─ nem indítottak vizsgálatot és szükség esetén fegyelmi eljárást! Miért nem?

A Kamarai levél kioktató, nagyképű, fenyegető, tiszteletlen hangneme az általam is fizetett elnöktől elfogadhatatlan! Mindez megerősítette bennem azt a gondolatot, hogy az Iparkamara példáján okulva meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy a tervezési jogosultságot Kamarai tagsághoz kössék. Az egyetemi és főiskolai diplomákat nem lehet degradálni azzal, hogy külön szervezet még annak hitelességét és alkalmasságát is megkérdőjelezheti. A Kamarai tagság nem szükséges a kisiparosok, a festőművészek, szobrászok, iparművészek, írók, zenészek stb. működésénél, miért lenne szükséges az építészeknél? Komikus lenne, hogy a cipész csak Kamarai tagság birtokában verhetné be a cipőmbe a faszeget, vagy hogy Kossuth díjas festő vagy szobrász egy Kamarának fizetne tagdíjat csak azért, hogy festményt vagy szobrot alkothasson.

A kötelező Kamarai tagsággal mi építészek ─ szinte észrevétlenül egyesek javára ─ csak egy szükségtelen és megalázó jármot vettünk ismét a nyakunkba, egy olyan "központi ellenőrzést", amitől 17 évvel ezelőtt mindannyiunk nagy örömére megszabadultunk!

Kedves Kollégák! Ébresztő! Álljunk a saját lábunkra és egyenesítsük ki gerincünket, képviseljük önállóan saját érdekünket, mert különben esetenként csak súlyos büntetéseket fogunk fizetni saját pénzünkből, például a Versenyhivatalnak és más olyan szervezeteknek, amelyek kollektívan felelősségre is vonhatják az egész építész társadalmat.

Tisztelt Pályatársak! Javaslom, vegyünk példát az Iparkamarától és alakítsuk meg önkéntes alapon (aki belép belép, aki nem nem) az új Építész Kamarát. Költséges központi vízfej nélkül ─ Budapestre és a vidéki régiókra tagolva ─ egy két éven belül ciklikusan váltakozó ügyintéző elnökökkel, ahol a vidéki régiók is kellő súllyal tájékoztatva és képviselve lennének úgy, mint a jól működő svájci kormányzati rendszernél ma is történik. A legsürgősebben valódi önkéntes érdekképviseletté kell alakítani a Kamarát!

Budapest, 2006. 04. 04.

Üdvözlettel:

Kévés György